A mi életünk

Az ÉFOÉSZ 2013-ban indította el a Mi életünk programot, melynek célja az értelmi fogyatékos és megértési nehézséggel élő személyek számára könnyen érthető kommunikációval hozzáférhető információkat biztosítani, így az életvitelhez szükséges tudás megalapozása, az aktív társadalmi részvétel segítése.

A program két egységből épül fel. Az online weboldalon megtalálható a közéleti hírek könnyen érthető változata, illetve az életvitelt érintő területekről lévő leírás, így például az egészség, vásárlás, lakhatás, szabadidő, nemi identitás kérdésköre. Ezek az ismertetők könnyen letölthetőek és nyomtathatóak, segítségképpen rövid videók is megtekinthetőek az oldalon.

A program második egységeként az érintettek számára az egyéni szükségleteknek és kommunikációnak megfelelő képzéseket szerveznek a fent említett területeken.

2012-ben tájékoztató kiadványokat készített az ÉFOÉSZ "Mi nõk, igazán nők" és "Mi férfiak, igazán férfiak" címmel, melyekben érintett személyek, orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok, színészek, életmód-tanácsadók írnak a nemi identitásról egyéni szempontból.

Munkavállalási szempontból a következő tanácsokkal látják el az atipikus értelmi fejlődésű személyeket:

A munka fajtái:

-          fizikai munka során az erőnkkel dolgozunk.

-          szellemi munka során a gondolatainkkal dolgozunk.

Milyen munkát vállaljunk?

-          amit meg tudunk csinálni

-          amit szeretünk csinálni

-          ami örömet okoz

Munka keresése

-          a hirdetések kiválasztásával kezdődik

-          önéletrajzot kell írni, amit be kell küldeni az előzetesen kiválasztott munkahelyre

-          ezután a felvételi beszélgetés jön

A munkavállalás feltételei

-          pontosan kell érkezni

-          a feladatokat pontosan kell elvégezni

-          önállóan vállalhat munkát a kereső

Továbbá felajánlanak egy képzést, amely segít a munkakeresésben, az önéletrajz írásában, a felvételi beszélgetésre felkészítésben és a sikeres munka feltételeiben.

http://amieletunk.efoesz.hu/

http://efoesz.hu/index.php?m=text&id=58&p=57

http://amieletunk.efoesz.hu/kepzes/

Gyógypedagógiai szemle, 2014/1. Farkasné Gönci Rita - „A mi életünk” program

Bejegyezte: Horváth Dóra

Kézen fogva

A KézenFogva Alapítvány 1993 óta dolgozik a befogadó társadalomért, melyben a fogyatékos emberek képesek méltósággal élni napjaikat. A fogyatékos egyént környezetébe ágyazva érjük el közvetlenül és közvetetten, életének minden fázisában: a családon keresztül, a szakembereken át, az ellátásban résztvevő szervezeteken keresztül vagy a társadalom egészét megszólítva dolgozunk.

Általános szolgáltatásaink a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók számára elérhetőek. Megváltozott munkaképességű munkavállalón a 2011. évi CXCI. törvény 22.§-ban meghatározott személyeket értjük, elsősorban számukra tudjuk elősegíteni a sikeres elhelyezkedést.” Forrás: http://dolgoz6ok.kezenfogva.hu/kinek-szolgaltatunk

Munkavállalók által igénybe vehető szolgáltatások:

-          jelentkezők felmérése

-          döntés a programban való részvételről (a felmérések alapján történik meg, majd együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor, az ügyfél számára kijelölnek egy egyéni esetkezelőt, aki végig kíséri a programon a fogyatékos személyt)

-          célok meghatározása (fejlesztési terv meghatározása, amivel közelebb kerülhetünk a későbbi munkavállaláshoz)

-          rendszeres személyes találkozó a szakemberekkel (megtett lépések értékelése, felmerülő kérdések megbeszélése)

-          150 órás munkára felkészítő képzés

Kiscsoportos munka keretein belül, 3 különböző munkahelyen próbálják ki magukat a megváltozott munkaképességű személyek, szakemberek állandó jelenlétében. Elsajátítják a munka elvégzéséhez szükséges ismereteket, a jogaikat, kötelességeiket, a munkahelyi kapcsolatok fontosságát, az önállóság lehetőségeit.

-          munkapróba jellegű foglalkoztatás

A munkavállalókat felkészítik a munkaerő-piaci munkavállalásra. Ennek ideje 6 hónap. A kihelyezést mentor kíséri, az ő feladata a betanítás, a beilleszkedés segítése, a munkaadóval történő kapcsolattartás és a felmerülő problémák kezelése.

-          munkavállalás (megkeresik a megfelelő munkahelyet és munkakört a szakemberek, majd segítik a beilleszkedést és a munkafolyamat elsajátítását)

-          jogi és szakmai tanácsadás

 

http://dolgoz6ok.kezenfogva.hu/munkavallaloknak/szolgaltatasaink

http://napidoktor.hu/blog/friss-hirek/napi-hirek/11-eve-nyujt-segitseget-a-kezenfogva-alapitvany-informacios-kozpontja/

http://www.fogadj-el.hu/

Bejegyezte: Horváth Dóra

Az álláskeresés folyamata

Miután megszületik az elhatározás, hogy szeretnénk állást keresni, a két fontos dologra kell odafigyelnünk. Szükség van a Munkaügyi Központ és a 4M iroda felkeresésére, emellett szükséges, hogy meghatározzuk, mikben vagyunk jók, milyen erősségeink vannak. Ismerni kell a lehetőségeinket, készségeinket és képességeinket. Ha ezeket meg tudjuk fogalmazni, segítséggel el kell döntenünk milyen állást szeretnénk, mely munkakörökben fogjuk magunkat a legjobban érezni, hol tudjuk a legtöbbet kihozni magunkból. Ha sikerül meghatározni a célállást írni kell egy önéletrajzot, elküldeni azt a munkahelyre, ahol dolgozni szeretnénk, majd felkészülni az interjúra.

Előfordulhat, hogy nem sikerül az állásinterjú, vagy nem a megfelelő állást szeretnénk elvállalni. Ilyenkor a legjobb, ha felkeressük a Munkaügyi Központot és a 4M irodát, ahol segítenek új állást keresni.

Ha sikerül az interjú megtaláltuk a számunkra megfelelő állást. Ezután már csak fel kell készülnünk a munkába állásra, majd a munkáltatóval megkötjük a szerződést és dolgozhatunk is.

 

A Salvavita alapítvány húsz éves szakmai tapasztalattal segíti a megváltozott munkaképességű embereket a megfelelő munkakör, feladatok megtalálására. Ennek a leghasznosabb módja, hogy indít munkára felkészítő képzéseket. Ez elméleti és gyakorlati oktatásból áll.

Az elméleti oktatáson csoportban lehet tanulni olyanokkal, mint mi. Segít a munkahely kiválasztásában, megismertetik a munkahelyi szabályokat és viselkedést. A gyakorlati oktatáson igazi munkahelyen lehet tapasztalatot szerezni. Megismerjük, miben vagyunk nagyon ügyesek és mi okoz nehézséget. Gyakorolhatjuk, hogy hogyan kell egyedül dolgozni, de kérhetjük segítő segítségét is.

 

http://salvavita.hu/konnyenertheto/kepzes/

http://salvavita.hu/munkakozvetites/

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_hasznos_megvaltt_munkavall

Bejegyezte: Horváth Dóra

Integrációs programok II.

Salvavita integrációs programok

TÁMOP-1.4.1-11/2-2012-0014

A program célja a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására felkészíteni a közfeladatokat ellátó intézményeket, szervezeteket, így közvetve egyre több munkahelyen legyen természetes a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. A fogyatékkal élő munkavállalók társadalmi integrációja mellett a potenciális munkaadók befogadói szemléletének megváltozása és a közfeladatok minőségének fejlesztése is megvalósul.

A program során megváltozott munkaképességű munkavállalóknak segítenek állást találni különböző önkormányzatoknál és a hozzájuk tartozó intézményeknél és közfeladatot ellátó non-profit szervezeteknél. Komplex szolgáltatást nyújt a program, szükség esetén segítenek a betöltendő pozíció és munkakör azonosításában, elvégezik a toborzást, szűrést, kiválasztást, annak érdekében, hogy mindkét fél számára sikeres, hasznos és hosszú távú foglalkoztatás jöjjön létre.

TÁMOP 1.4.3-12/1-2012-0046

A program célja egy olyan komplex felkészítő módszer kidolgozása és kipróbálása, mely közvetlenül az iskola befejezése után felméri a fiatalok foglalkoztathatóságához szükséges képességeket és készségeket. Ennek keretein belül fejlesztik és felkészítik őket a munkavállalásra, majd feltárja a képességeiknek megfelelő munkalehetőséget, és támogatja a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésüket.

A programban részt vevő fiatalok először egy csoportos munkára felkészítő oktatásban részesülnek. Az elméleti és gyakorlati elemeket ötvöző képzés több részből áll: a munkára való felkészítés mellett nagyon fontos az önálló életvitelre való felkészítés és a diákok digitális kompetencia fejlesztése is. A képzés gyakorlati része valós munkakörnyezetben valósul meg, így a munkatapasztalat-szerzés lehetőségét kínálja a résztvevők számára, ezzel növelve elhelyezkedési esélyeiket.

A képzésben résztvevőket az elméleti és gyakorlati oktatás alkalmassá teszi a projekt következő szakaszába való átlépésre, a Támogatott Foglalkoztatás (TF) szolgáltatásba való bekerülésre. A TF szolgáltatás célja a képzést elvégző hallgatók nyílt munkaerő-piaci, integrált munkakörülmények között folyó, fizetett munkába helyezése. A program résztvevőit szakképzett mentorok segítik, akik az elhelyezkedésben és a munkahelyen való beilleszkedésben, a foglalkoztatás megtartásában segítik a fiatalokat.

A program részeként a munkáltatók informálása és érzékenyítése is megtörténik annak érdekében, hogy hátrányos helyzetű, értelmi sérült gyakornokokat fogadjanak a képzés keretében, illetve a felkészített fiatalokat foglalkoztassák a jövőben.

http://salvavita.hu/munkara-felkeszites-onkormanyzatoknal/

http://salvavita.hu/tamop-1-4-3/

http://www.specialbaja.hu/

http://www.specialbaja.hu/palyazatok/433-tamop-143-121-2012-0046

http://www.egymasralepnitilos.hu/hirek/a-salva-vita-alapitvany-hirdetmenye

Bejegyezte: Horváth Dóra

Integrációs Programok I.

Salvavita integrációs programok:

A Munkahelyi Gyakorlat program speciális szakiskolába járó tanulók és inaktív értelmi sérült felnőttek számára indított integrált munkavállalásra felkészítő program, amely keretein belül a résztvevők különböző nyílt munkaerő-piaci munkahelyeken töltik gyakorlatukat. Kis csoportokban, kísérő jelenlétével, több munkahelyet, munkatípust megismernek a programban részt vevők, megtanulják elfogadni a munkahelyi elvárásokat és megismerik a különböző munkahelyi kultúrákat.

Munkahelyi Gyakorlat iskolai program, melyet a Salvavita alapítvány dolgozott ki. Az országban számos településen működnek olyan iskolák, ahol a diákok speciális és készségfejlesztő, munkára felkészítő iskolai programot vehetnek igénybe. A programban több, mint 150 munkáltató vesz rész.

A Családi Munkahelyi Gyakorlat Programot felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők számára működtetik. A program felnőttképzési intézményként működik, mely irányítja a „Felkészülni…Rajt! Cél : a munka!” elnevezésű képzést. Ezt olyan emberek vehetik igénybe, akik nem rendelkeznek kellő munkatapasztalattal, és ez megnehezíti elhelyezkedésüket.

Ezeket kiegészíti az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat program, amely a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos embereket készíti fel az intézeten kívüli munkára. Ezt jelenleg nyolc intézmény működteti országszerte.

Támogatott foglalkoztatás

A Salvavita alapítvány az USA-ból származó Támogatott Foglalkoztatás módszertanát adaptálta a magyar viszonyokra, majd dolgozta át a különböző fogyatékos és egészségkárosodott emberek speciális szükségleteire. Arra törekednek, hogy az alapítványhoz jelentkező munkáltatókat és munkavállalókat alaposan megismerjék, feltérképezzék erősségeiket, korlátaikat és meghatározzák azokat a területeket, amelyeket esetleg fejleszteni kell a sikeres munkavállaláshoz, foglalkoztatáshoz. A felmérés eredménye alapján, egyéni szükségletek szerint történik a felkészítés. A sikeres felkészítés után a megfelelő embert, a megfelelő helyre keresik meg.

Igénybe vehető a betanítás, ami azt jelenti, hogy az első időszakban a munkavállaló és munkáltató igényei szerint a munkahelyen és segítők vannak a munkavállaló mellett, akik segítenek a feladatok elsajátításában valamint a zökkenőmentes beilleszkedésben.

http://salvavita.hu/mhgy/

http://salvavita.hu/tamogatott-foglalkoztatas/

http://megvaltozott.hu/munkaero-piaci-programok/

Bejegyezte: Horváth Dóra

Civil Licit

Együttműködés – a rögös út, amin megéri végigmenni

Nem egy tanulmányban, és több, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását, segítését célul kitűző módszer vagy projekt összegzésében találkoztam a tanulságképp levont gondolattal: a civil, non-profit szervezetek és az üzleti szektorban érdekelt vállalatok együttműködésére van szükség.

A két fél sokat tudna tanulni egymástól: a civilek gyakorlati tapasztalatait, módszereit, szaktudását és szemléletét a for-profit szektor, az üzleti szféra pénzügyi és PR-ral kapcsolatos ismereteit pedig a non-profit szervezetek tudják remekül hasznosítani mindennapi tevékenységük során.

Egy ehhez hasonló együttműködésnek ad (hát)teret már 2008 óta a Civil Licit nevű kezdeményezés. Ez a rendhagyó kezdeményezés tulajdonképpen egy fenntarthatósági árverés: a civil szervezetek különféle, a környezetvédelemmel, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékos személyek munkahelyi és társadalmi befogadásával, érzékenyítéssel kapcsolatos programokat, kommunikációs vagy például stressz-kezelési képzéseket és tréningeket kínálnak megvásárlásra a licitálásra jelentkező vállalatok képviselőinek.

A civil szervezetek számára ez egy lehetőség, hogy megmutassák magukat, kapcsolatokat hozzanak létre, illetve forráslehetőség is. A Civil Licit Alapítvány pedig tanácsokkal is szolgál a szervezeteknek a projektmenedzsmenttel és szolgáltatásaik kialakításával kapcsolatban.

A vállalatok szintén megmutathatják magukat, megjelenési lehetőség ez számukra a médiában, ugyanakkor a civilek friss szemlélete, szaktudása felbecsülhetetlen segítség lehet a cégeknek, hogy megfeleljenek a ma már elvárásként megjelenő fenntarthatóság kritériumának, és egyúttal kivegyék a részüket a társadalmi felelősségvállalásból.

A két szféra egymáshoz közelítése nem mindig egyszerű: a fogalmak, amik mentén gondolkodnak, nem feltétlenül azonosak, a közös nyelv kialakítása időt és türelmet igényel. De olvasva a korábbi évek Civil Licitjei nyomán már megvalósult programokról készült beszámolókat, igazán megéri a fáradságot!

A Civil Licit honlapja: http://civillicit.hu/ .

Ebben a cikkben is olvashatunk a korábbi programok tapasztalatairól: http://hvg.hu/vallalat_vezeto/20141109_A_WinklerNovak_paros_veri_fel_az_arakat .

A 2014. november 12-én megrendezésre került 7. Civil Licitről készült rövid összefoglaló: http://nonprofit.hu/hir/minden-tetel-elkelt-civil-liciten .

Bejegyezte: Hradszki Dóra

Ízelítő

Egy pozitív példa – a szekszárdi Ízlelő családbarát étterem

Ebben a bejegyzésben szeretnék egy pozitív (és remélhetőleg hamarosan már hazai berkekben sem egyedülállónak minősülő) példát bemutatni a nyílt munkaerőpiacon való érvényesülésre.

A szekszárdi Kék Madár Alapítvány 1997-ben indult útjára, 2002 óta foglalkoznak speciális munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával (honlapjuk: http://kek-madar.hu/ ). A társadalmi vállalkozásban indított Ízlelő étterem ötlete még a ’90-es években született meg az alapítvány ügyvezetőjének, Mészáros Andreának a fejében, amikor Hollandiában járt egy hasonló étteremben, ahol kizárólag különböző fokban értelmi sérült emberek dolgoztak, és egy uniós pályázatnak köszönhetően 2007 tavaszára ez az álom egy megnyitásra kész étterem formáját öltötte. A pályázati források mellett az eddig a szociális szférában tevékenykedő alapítvány segítséget kért és kapott a társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozó amerikai NESsT inkubátorháztól (http://www.nesst.org/ ) is.

Az alapgondolat, amely ennek a vállalkozásnak az esetében a vártnál is nagyobb sikerrel, profittal valósult meg, az volt, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók számára olyan munkahelyet teremtsenek, ahol ők is jól érzik magukat, lehetőségük nyílik a személyes fejlődésre és ezt nem a társadalomtól elzártan, hanem minél több kapcsolatot létrehozva és így a társadalmi szemléletet közvetlenül formálva tehetik meg.

Az étterem dolgozói a program elején indított képzés résztvevői közül kerültek kiválasztásra, a nemrégiben befejeződött bővítés után jelenleg összesen 13 megváltozott munkaképességű, ebből 12 fogyatékos munkatárs dolgozik náluk.

Sikerüket az egyre bővülő és visszatérő vendégek száma, a több riportban is olvasott családias hangulat is jól jelzi. Remélhetőleg sikerül a jövőben tervezett franchise-bővítést is megvalósítaniuk, hogy ne csak Szekszárdon legyen elérhető egy hasonló étterem.

Az étteremről: http://izleloetterem.hu/bemutatkozas.

A kezdetekről: http://magyarnarancs.hu/gasztro/specialis_etterem_szekszardon_-_inkabb_a_konyha_miatt-69166.

És a jelen, immár a bővítés után: http://hvg.hu/kkv/20140801_nagyon_porog_fogyatekosok_dizajnvendeglo/.

Bejegyezte: Hradszki Dóra

Egyre jobb a helyzet!

Egyre jobb a helyzet!

 

Ha körülnézünk az országunkban még mindig nem megfelelő szinten, de működik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása. Egyre nyitottabbak a cégek, hogy megismerkedjenek velük és alkalmazzák őket. A médiának és az internetnek köszönhetően egyre több helyen elérhető adatok állnak rendelkezésünkre, hogy tájékozódni, informálódni tudjunk a témában, így nyitottabbá válhatunk a kérdéskört illetően.

Magyarországon is lassacskán beindul az integráció folyamata, azonban nem csak az oktatás színterén, hanem a foglalkoztatásban is. Ennek alapja az, hogy az állam az elmúlt 2 évben ötszörösére emelte a segítségnyújtást, vagyis az úgynevezett bértámogatásokat. Ez a szemléletváltás egyértelműen külföldről ered, de a példamutatás mindig követendő!

Legtöbb munkakör a megváltozott munkaképességű személyek  számára adminisztrációs vagy könnyű fizikai munkát jelent. Nehézkes a beilleszkedés, az elfogadás, az akadálymentesítés, de egyik sem lehetetlen és ezt láthatjuk szerencsére. Még több,  mint 60. 000 betöltetlen állás vár arra, hogy a megfelelő személyek betöltsék, ezzel növelve a foglalkoztatottság arányát. A szám elég magas és bízhatunk abban, hogy egyre magasabb lesz, ami elősegítheti  a megváltozott munkaképességű emberek munkanélküliségének problémakörét.

 

Forrás: http://m.origo.hu/gazdasag/20141121-megvaltozott-munkakepesseguek-fogyatekkal-elok-munka-munkanelkuliseg.html

Bejegyezte: Bede Anna

A munkába állás folyamata

 

Hogyan történik a folyamat? Hogyan tud egy fogyatékos személy munkába állni?

 

Egy fogyatékos személy munkaerő- integrációjához szükséges egy komplex rehabilitációs folyamat, amelynek végeredményeként a személy munkát vállalhat. De mi is ez a komplex rehabilitációs folyamat?

A komplex rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási és szociális színtereken végbemenő folyamat, amelynek céljai közé tartozik a fogyatékos személyek képességeinek fejlesztése, a társadalmi életben való részvételeiknek, ezen kívül az önellátás kialakítása is. Ennek elengedhetetlen eszköze, hogy a folyamat precízen, előre megtervezve, összehangoltan és szükségletorientáltan menjen végbe az érintettek közreműködésével.

Részei:

1.) Orvosi rehabilitáció, melynek célja az adott rendellenesség lehetőség szerinti helyreállítása, ebből kiindulva a lehető legjobb életminőség elérése.

2.) A szociális rehabilitáció a társadalomba, a közösségbe való visszatérést célozza meg. Legfontosabb fejlesztendő terület a szociális készség. Ennek köszönhetően megtanulják a szociális együttélési stratégiákat, a munka világába való belépést, társas kapcsolatok kialakítását, mindennapi élethez szükséges alapvető készségeket.

3.)  A mentálhigiénés rehabilitáció sérült személy és családja pszichés támogatásában nyújt segítséget. Egyfajta lelki gondozás.

4.) A foglalkozási rehabilitáció célja az akadályozott emberek munkaerő-piaci integrációját elősegítő feltételek megteremtése. Ahhoz, hogy minél eredményesebb legyen a rehabilitáció mind a két félnek egyaránt érdekeltnek kell lennie. A társadalom szempontjából fontos, hogy a lehető legtöbb ember tudjon dolgozni, akik az ország fejlődését segítik elő, hogy minden munkaerő a legtöbbet nyújtson a haszon érdekében. Az egyén érdeke, hogy a „munka nemesít” szólásból kiindulva önbecsülését, önmegvalósítását elérvén kerüljön a lehető legteljesebb emberi élet megvalósulásához.

 

Forrás: http://www.fszk.hu/rpi/szakmai_anyagok/Fogl_rehab.pdf

Bejegyezte: Bede Anna

A megnevezés

„Minek nevezzelek?”

 

Most már tudjuk kik azok a megváltozott munkaképességű személyek, azonban szeretnék ezen belül is egy csoportot közelebb hozni és egy problémakört bemutatni.

Őket nagyon sok jelzővel és megnevezéssel illetnek pl. ilyen a „fogyatékosok”, a „fogyatékos személyek”, a „fogyatékkal élő személyek” vagy a „fogyatékossággal élő személyek”. Ezen kívül hallhatjuk még az „akadályozott”, „sérült” illetve a „korlátozott” kifejezéseket is.

Miért térek ki erre ilyen részletesen? Azért mert még a szakmabeliek és számos érintett sem tud egy álláspontra jutni a megnevezést illetően. Gondoljunk bele, hogy egy hiányosság vagy gyengeség alapján minősítjük őket. Szóval, ha az mondom, hogy fogyatékos személy akkor a jelzőt főnévként használtam, tehát az embert egy tulajdonsága alapján neveztem meg. Olyan mintha engem, aki jó nagyra nőtt egyszerűen „magasnak” hívnának. Őszintén nekem is nagyon rosszul esne. Azért, hogy elkerüljék ezeket a félreérthető és sértő helyzeteket több kísérlet is történt a fogalom megújítása érdekében. Idegen nyelvekből, mint az angol és a német vettünk át kifejezéseket. Ennek köszönhetően született meg tükörfordítás által a fogyatékkal vagy fogyatékossággal élő személyek szóhasználat. Nekem személy szerint, mint a szakmát hallgató diák ez a legszimpatikusabb. Itt arról van szó, hogy nem magát az embert minősítjük 100%-osan, hanem kijelentjük, hogy együtt él valamilyen hiányossággal (legyen szó mozgáskorlátozottságtól egészen a látássérülésen át mindenről). Azonban, hogy ne legyen ilyen egyszerű a történet az érintettek kijelentették, hogy háziállattal szokás együtt élni nem pedig fogyatékossággal.

Ebben sajnos igazat kell adnom nekik, azonban a megoldást nem segítették elő. Nehéz valami olyanról beszélni, amit őszintén ki kell, hogy mondjak egy nehézség, ami egy életen át kísér. Nem akar senki senkit sem megbántani vagy sértegetni azonban az emberek nagy része alapvetően kerüli a témát, nemhogy azon gondolkozzon, milyen szót használjon a megnevezésre. Én megértem mind a két felet. Ezek alapján gyakran félve használunk bármilyen kifejezést, nehogy rosszul érintse őket, azonban akkor is ki kell néha mondani azt a bizonyos szót vagy szavakat. Én úgy gondolom az általános fogyatékos jelző helyett jobb, ha az adott fogyatékosságot megnevező kifejezést használunk pl. látássérült, mozgáskorlátozott stb., de az a leghelyesebb, ha minden esetben megkérdezzük az érintetteket, hogy milyen megnevezést használhatunk. Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad!

 

Forrás: http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/ekonyvtar/konyvek/a_rehabilitacio_komplex_szemlelete.pdf

Bejegyezte: Bede Anna